1.
Miért és mikor alkotta meg Isten az Univerzumot, benne
a földet, és az embert?
Az Univerzum a világegyetemet jelenti. Mivel
Péter apostol azt írja, hogy „…az egek régtől fogva voltak, és a föld, mely
vízből és víz által állott elő az Isten szavára” (2Pt 3,5), a Biblia
összefüggései alapján azt mondhatom, hogy Isten előbb a mennyei világot, a
mennyei lényeket és a kozmoszt teremtette, és ezután a naprendszerűnket a
Földdel együtt. És ez utóbbit teremtette hat nap alatt. Ez az ember számára
teljesen hihetetlennek tűnik, de a Mindenható számára semmi sem lehetetlen (Mt
19,26), mert Ő teremtő. Ezután teremtett az Úr minden mást, az élőlényeket is,
és ezeket a saját fajtájuk szerint (Ter 1,11.21). A Szentírás a hat napos teremtéstörténettel
tehát csak a Földünk és a naprendszer teremtéséről tudósít részletesebben. Az
Isten igéjének kijelentése alapján bizonyosak lehetünk abban, hogy „az Úr
szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük” (Zsolt 33,6; Ézs
45,12), és hogy az Atya Krisztus által teremtette a világokat (Zsid 1,2; Kol
1,15-16). Úgy tűnik, hogy először az anyagot (a „vizeket”) teremtette meg, mert
kezdetben „a Föld kietlen és puszta volt (Zsolt 104,5-9), és sötétség volt a
mélység („tehóm” = ősvíz), színén és Isten Lelke lebegett a vizek felett” (Ter
1,1-2). A bibliai kronológia belső időrendje szerint a Földünk, mint egy
hatezer éves, a tudomány jelenlegi álláspontjának ezzel kapcsolatos évmilliói
sehogyan sem állnak meg ugyan is nem számolhatunk azzal, hogy a jelenlegi
természeti törvények és törvényszerűségek ugyan ilyen módon az élet keletkezése
óta fennállnának, mivel az óta, két hatalmas „töréspont” is volt: a bűnbeesés,
és az özönvíz, amely átrendezte az egész Föld légkörét és annak
életfeltételeit. Jó tudni azt, hogy az Úr lakásul alkotta (Ézs 45,18; 40,22) a
Földet, amely a teremtést követően a bűnesetig, és még valamennyire az
özönvízig igen kellemes és otthonos környezet lehetett az ember számára (Ter
2,6). A Biblia tud világító égitestektől független világosságról is, amely
közvetlenül a Teremtőtől származó világosság (Ter 1,3-5; Jel 21,11.23). Az
Isten az embert a teremtés koronájaként a saját képére és hasonlatosságára
teremtette, férfinak és nőnek alkotta meg (Ter 1,27; 2,21-24). Amikor a Teremtő
végignézett a teremtett világon, látta, hogy íme, minden igen jó lett (Ter
1,31).
2. Mennyi ideig tartott a teremtés?
A Biblia szerint Isten a naprendszerünket, a
közvetlen világunkat hat nap alatt teremtette, és a hetedig napon, szombaton
megpihent, amelyet a teremetés emlékünnepeként megáldott és megszentelt (Ter
2,1-3). A Mindenható és a minket szerető Isten évszázadok, vagy évmilliók alatt
is teremthette volna a világot, de Ő azért választotta a hat napot, hogy ezzel
a hat plusz egy napos ciklussal meghatározza az ember munkájának és pihenésének
az egyedül helyes, Istentől rendelt életrendjét, amely az emberért lett (2Móz
20,9-11; Mk 2,27). A Szentírásban minden egyes nap kezdete előző este,
napnyugtával kezdődik (Ter 1,5.8; Mk 15,42) és másnap napnyugtával ér véget, és
nem éjfél 12 órától, mint ahogyan a római időszámítás alapján általánosan
ismert.
3. Mikor teremtette Isten az angyalokat?
Jób könyve szerint, amikor a Teremtő a Földnek
alapot vetett, akkor „együtt örvendeztek a hajnalcsillagok, és Istennek minden
fiai vigadoztak” (Jób 38,4-7). A Földünk és az ember teremtésekor az angyalok
és az általunk nem látható más szellemi lények már korábban meg voltak
teremtve. A teremtő minden szellemi lényt jónak, bűntelennek és értelemmel
felruházottnak teremetett. Luciferben, az egykori legkiválóbb szellemi
teremtményben mégis megfogant a bűn (Ez 28,15-16), aki a hitetésével maga mellé
állította Isten törvénye elleni lázadásában az angyalok egyharmadát (Jel
12,7-9). Ők a bukott angyalok, akik a bűnnel azonosulva gonosszá,
embergyilkossá lettek (Jn 8,44). Az Úr azonban a kezdet kezdetén figyelmeztette
az első emberpárt a mennyben elkezdődött bűn valóságára (Ter 2,15) és
megváltási, szabadítási tervet is készített minden ember számára, arra az
esetre nézve, hogy ha még is elbuknának a bűnben (Ter 3,15; Jel 13,8b).
4. Milyen feladatot kaptak az angyalok az
Istentől?
Az el nem bukott angyalok nagy erejű szellemi
lények, akiknek „szellemi testük” van, értelmi képességeik meghaladják a
legkiválóbb emberek képességeit is. Azt a feladatot kapták Istentől, hogy
szolgálják az emberek üdvösségét, és közben döbbenten szemlélik a bűn és az
Isten kegyelmének a nagy küzdelmét. Tanulják a hívő emberek életét látva Isten
sokszínű bölcsességét (Ef 3,9-10), amely mind nyilvánvalóbbá válik előttük,
amint a megváltási terv a végéhez közeledik. Isten parancsait önként és örömmel
hajtják végre, hatalmas sebességgel közlekednek a világmindenségben (Dán
9,22-23), fizikailag is védelmezik a hívő embereket, a gonosz angyalok ténykedését
Isten parancsára megfékezhetik. Az isteni kinyilatkoztatás átadásában,
megmagyarázásában is van Istentől rendelt szerepük (Jel 1,1; 22,6; Dn 9,21-22).
5. Mikor teremtette Isten az embert és az milyen
feladatot kapott Istentől?
Az ember tehát a Földünkkel
együtt, mint egy hatezer éves. Ezen az adaton a legtöbb ember elmosolyodik, de
ha valaki alaposan megvizsgálná a Biblia könyveinek és szavainak hitelességét
(2Pt 1,19-21; Mt 4,4; Zsid 6,18), és a teremtést valló jelenkori tudósok
érveléseit, akkor lehet, hogy változatna korábbi evolúciós álláspontján. A
fejlődéselmélethez ugyanúgy hit szükséges, ami ráadásul minden alapot nélkülöz,
mert a tudomány módszereivel sohasem igazolt elméletről, hipotézisről van szó.
Ezzel kapcsolatban ajánlom az olvasó figyelmébe a következő tudós megjegyzését:
„Bebizonyosodott, hogy az élet alapjának tekintett egyszerűség merő ábránd. A
sejt belsejét ijesztően összetett és tovább nem egyszerűsíthető rendszerek
népesítik be. Az ebből levonható következtetés, miszerint az életet intelligens
tervező hozta létre, sokkolóan hat ránk, akik a 20. században hozzászoktunk
ahhoz, hogy úgy gondoljunk az életre, mint egyszerű természeti törvények
következményére.” (Michael J. Behe: Darwin fekete doboza, Harmat Kiadó, Bp.,
2002, 314.o.) Egy másik ezt erősítő álláspont szerint: „A legegyszerűbb élőlény
genetikai kódja is könyvtárnyi információt tartalmaz. Azt feltételezni, hogy ez
véletlenül jött létre, annyira megalapozott, mintha azt feltételeznénk, hogy a
British Múzeum könyvtárában található valamennyi könyvet nem intelligens
szerzők alkották volna meg, hanem véletlen szülöttei lennének.” (Jeszenszky
Ferenc: Az evolúció a termodinamika és az informatika fényében, Sola Scriptura,
2002/2, 32. o.) Remélhetően folytatni fogom ezt a témát.
Tisztelettel: Pongrácz Róbert
2013. 01. 22.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Biblia, Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Szent István Társulat, Bp.,
2008; Szent Biblia, Károli Gáspár fordítása, Bp., 2002; Michael J. Behe, Darwin
fekete doboza, Harmat Kiadó, Bp., 2002; Walt Brown, Kezdetben. A teremtés és az
özönvíz meggyőző bizonyítékai, Reménység Alapítvány, Bp., 2008; Werner Gitt, A
teremtés bibliai tanúságtétele, Evangéliumi Kiadó, 1996; Sola Scriptura
folyóirat, 2002/2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése