Hogyan olvassuk a Bibliát? (A Bibliaolvasás biblikus alapelvei)

1. Szükséges, hogy az Úr megnyissa értelmünket, hogy megértsük az Írásokat, ezért Bibliaolvasás előtt mindenképpen imádkozzunk a Szentlélek vezetéséért: Lk 24,25-27. 44-45; ApCsel 16,13-14; Jn 16,13; 14,16-17.26 / Tehát szükségünk van a Szentlélekre, ezért imában kérjük ezt az Atyától Jézus nevében.
2. Kik érthetik meg a Biblia üzenetét és annak igéit? = Akik megtérnek a hamisságból: Ézs 59,20-21; = Akik Isten szavának tekintik azt, nem csupán emberi szónak: 1Tessz 2,13; Mt 4,4; Mt 13,11-15.
3. A Bibliát nemcsak olvasni, de módszeresen kutatni kell, hogy megtaláljuk benne a rejtett kincset. - A Biblia szántóföldhöz hasonlít: Mt 13,44.52 (az Ó és az Új ebben az esetben jelentheti az Ó és az Újszövetséget is.); Péld 2,1-6
4. Az Ó- és Újszövetségi Szentírás egyformán Isten szava, és mindkettőt kutatni kell! Az Ószövetségben Krisztus Lelke ugyan úgy szólt, mint az Újszövetség lapjain. A teljes Biblia Isten Lelkétől ihletett (lehelet): 2Pt 1,19-21; 2Tim 3,16-17; Lk 24,25-27.44-45; Mt 4,4; 1Pt 1,10-11
5. A Biblia magyarázza önmagát! Nem szükséges külön magyarázó testület, tanító hivatal, amelyik beékeli magát Isten és az ember közé, és amely csak egy meghatározott szemüvegen keresztül akarja láttatni az Isten igéjét. Mindez torz látásmódhoz és torz hitélethez vezet. (Lásd a „viszont meg van írva” elvet a Mt 4,7-ben Jézusnál.)
6. Szükséges naponként tudakozni azt! ApCsel 17,11
7. Fejezetről fejezetre vagy könyvről könyvre haladjunk. Nem a sok ismeret „elégít meg”, hanem az, hogy ha megértettünk valamit a Biblia összefüggései alapján és azt napközben is forgatjuk a szívünkben (Lk 2,49-51; Lk 8,15).
8. Jézus felszólított arra, hogy „Aki olvassa, értse meg! (Mt 24,15). A Biblia belső összefüggéseinek a megértése az Isten Lelkének segítségével a legmagasabb rendű szellemi tevékenységet, erőfeszítést igényelhet. Mindezzel az ember gondolkodása és összehasonlító képessége elmélyül, és az az adottsága, hogy helyes következtetéseket vonjon le, fejlődni fog.
9. „Az Írás fel nem bontható!” (Jn 10,35). A Biblia egységes egész, ahhoz nem szabad hozzátenni, sem elvenni abból: 5Móz 4,2; Jel 22,18-19; Péld 30,5-6
10. „A szó szerinti értelem az igazi, ebben van erő, tanítás és tudomány.” (Luther) A tömör, jelképes értelem esetén mindig ott van a magyarázati kulcs is. Pl.: Jel 17,1.15; Jel 12,3.9; Mt 16,6-12
11. Nem kell szó szerint venni azt, ami nyilvánvalóan jelképes: Mt 16,6.11-12; Mt 15,11 magyarázata: Mt 15,15-20 / Pascal szerint két tévedést kerüljünk el: 1. „ha mindent betű szerint értelmezünk”, vagy 2. „ha mindent rejtett értelme szerint akarunk értelmezni”.
12. „Meg van írva” (Mt 4,4) és „Viszont meg van írva!” (Mt 4,7) Mint ahogyan a méhek az egyik virágról a másikra szállnak, és gyűjtögetik a virágport, így kell a bibliaolvasónak is igéről igére tanulmányozni egy-egy témát. Pl. a halottak állapota: Fil 1,23; vö.: 2Tim 4,6-8; 1Tessz 4,15-16; 1Kor 15,51-52; Dn 12,13, stb.
13. Vegyük figyelembe a szövegkörnyezetet az adott könyvön belül, majd a Biblia egészét is szem előtt tartva egy-egy kérdésben. Ószövetségi igénél: nem idézi-e valahol az Újszövetség? Újszövetségi igénél: nem-e foglal magában egy-egy ószövetségi hivatkozást? 
14.  Nézzük meg az igevers alatt az apró betűs hivatkozásokat (pl.: Károli fordításánál). Találjuk meg a párhuzamos igehelyeket egy jó konkordancia segítségével.
15. „Sohasem olvastátok az Írásokban?” (Mt 21,42; Zsolt 118,22-23; Ézs/Iz 28,16) / Egy bibliavers kis részletére irányítja a figyelmet, akár egy-két szóra, hogy azt észrevegyük: Mt 22,41-46; Mt 21,42-45; vö. Zsolt 101,1; 1Pt 2,3-8
16. „Ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam.” (Jn 5,39) / Mondhatnánk azt is, hogy az Írásnak egyetlen témája van a megváltás műve, és egyetlen középpontja: a megváltó Jézus Krisztus személye. Jn 5,46-47; Lk 22,27.44; Jn 12,41 (Ézsaiás / Izaiás Krisztusról).
17. „Avagy nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Istennek hatalmát?” (Mk 12,24) / A Biblia ismerete és az Úr vezetése nélkül az ember csak tévelyeg ezen a Földön. Az Isten hatalma pedig képessé teszi az együgyű embert is arra, hogy a Szentírás igéi által bölcsé legyen (vö. Zsolt 19,8 / Károli ford. szerint).
18. Nem a ti dolgotok tudni azokat, amelyeket Isten a maga hatalmába helyezett.” ApCsel 1,7; 5Móz 29,29 / „Olyan titkokat illetően, amelyek az emberi értelmet meghaladják, - hallgatni arany.” (E.G.W.) „Ha a Biblia nem tartalmazna olyan kijelentéseket Istenről, amelyeket nem foghatunk fel, ha véges gondolkodásunkkal könnyen megérthetnénk Isten nagyságát és fenségét, akkor a Biblia nem hordozná magán az isteni szerzőség hitelességének pecsétjét.” (E.G.W.)
19. Szerezzünk be 3-4 féle bibliafordítást, és egy-egy szöveg alapos olvasásánál nézzük meg a különböző fordításokat és vessük azokat egybe egymással. Ez azért szükséges, mert nincsen tökéletes bibliafordítás; csak az eredeti szöveg sugalmazott. És azért is szükséges, mert sajnos létező valóság, hogy egy-egy felekezet a Bibliát a kritikus szakaszoknál saját tanításának, dogmáinak megfelelően fordítja és nem az eredeti szövegnek megfelelően; a többi igehelyen viszont jó lehet az a fordítás. Ha nem tudunk héberül vagy görögül, de tudunk angolul, akkor egy jó angol fordítás is segítségünkre lehet az összehasonlításban.
20. A későbbiek során, hogy ha meglátunk összefüggéseket, és olvasás közben eszünkbe jutnak más igehelyek, akkor azokat ceruzával beírhatjuk a Bibliánk lapjának a szélére, hogy máskor is igénybe tudjuk venni. Így lehet egy „munka-Bibliánk”, és lehet egy olyan is, amelyikbe sohasem írunk semmit sem. Nem ez a Biblia iránti tiszteletlenség, hanem az, hogy ha valaki meghamisítja, elferdíti annak igéit és eredeti jelentését.
21. „Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.” Jn 18,37b; Jn 7,17 azokkal szemben, akik nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségük érdekében: 2Tessz 2,10-12.

Áldott Bibliatanulmányozást kívánok!

Összeállította: P.R.